2009. március 15., vasárnap

12 pont: Újratöltve


1848 óta nem volt ennyire aktuális a Márciusi Ifjak által megfogalmazott 12 pont. Pártunk és kormányunk ugyanis - elődeivel karöltve - a módszerváltás óta oly’ mértékben züllesztette le a már a XIX. században is kívánatos intézkedéseket, hogy követelésük mostanra újra aktuálissá vált. A jelenkori Magyarországon az alapvető emberi jogok terén a XIX. századot éljük. Ha viszont e téren még mindig - vagy újfent - az 1800-as években járunk, akkor az a kérdés is felmerülhet, hogy mi újság a jogok egyéb területein, nem beszélve a többi tényezővel, ami egy nemzet, egy ország, egy polgár életét teszi élhetőbbé, szabadabbá, jobbá? Tetszettünk volna forradalmat csinálni?

Lássuk tehát mit követeltek a 161 esztendeje volt márciusi forradalom fiai, hazájuk védelmében, jogaik kiváltásáért:

Mit kíván a magyar nemzet.

Legyen béke, szabadság és egyetértés.

  1. Kivánjuk a' sajtó szabadságát, censura eltörlését.
  2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten.
  3. Évenkinti országgyülést Pesten.
  4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
  5. Nemzeti őrsereg.
  6. Közös teherviselés.
  7. Urbéri viszonyok megszüntetése.
  8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
  9. Nemzeti Bank.
  10. A' katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk.
  11. A' politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
  12. Unio.

Egyenlőség, szabadság testvériség!

Hozzunk hát néhány példát, hogy megtudjuk, mi változott, mi teljesült. Ezzel egyidejűleg fogalmazzuk meg követeléseinket is, annak haladéktalan teljesítésére pedig kötelezzük a mindenkori hatalmat.

  1. Ma is kívánjuk az egyes pontot. A jelenlegi média a hatalomtól függ és részrehajló. Bayer Zsolt „Betelt a pohár” cikke óta pedig tudjuk, hogy a cenzúra Magyarországon újfent működik. Tehát kivánjuk a' sajtó szabadságát, censura eltörlését.
  2. A kettes pontot is újra követelni vagyunk kénytelenek. Felelőtlen gazdaság, felelőtlen politikai, Őszödi beszéd, trükkök százai. A magyar kormány 7 esztendős kormányzása alatt nem tett egyebet, mint felelőtlenül tovább adósította el az országot, adta el annak szinte mindenét és kormányzott a többségi társadalom akaratának ellenében. Ergo követeljük a felelős ministeriumot Buda-Pesten.
  3. Egy pont a „demokráciának”. Országgyűlésből van bőven.
  4. Négyes pontunk esetében csak az utóbbi valósult meg, az is részrehajlóan. Ki(k)nek a részére hajlik, ne firtassuk. Mivel mi nem hajlunk részre, így a vallási egyenlőség e követelésben továbbra is benne foglaltassék. Elnézve azonban 2006-os eseményeket, az abból következő koncepciós pereket, a rendőrterroristák kézre kerítésének elmaradását, joggal követeljük a törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. Számos példa, vádiratok és perek ezrei állnak még ezen követelés meg nem valósulásának igazolása mellett.
  5. Elnézve a közbiztonság állapotát, a követelés indoklása talán nem szükséges. Követeljük a nemzeti őrsereg haladéktalan felállítását.
  6. Hiány van a hatos pont megvalósulásában is. A közös teherviselés ugyancsak százezer számú példájának nélkülözése mellett csupán a politikusok fizetését és költségtérítési kedvezményeit, illetve a multi- és transznacionális vállalatok adókedvezményeit említjük a magyar KKV szektorral szemben. Magyarországon nincs, ezért követeljük a közös teherviselést.
  7. Esetünkben úrbéri viszonyokról már nem beszélhetünk. Azonban robotról, dézsmáról, pénzzel és ajándékkal történő fizetésről viszont igen, amivel a „uraknak” tartozunk, cserébe némi földért. Így átvitt értelemben, de most is követeljük az urbéri viszonyok megszüntetését.
  8. Ugyancsak a 2006-os eseményekre utalva követelünk esküdtszéket és képviselet egyenlőség alapján.
  9. Két pont a „demokráciának”, létezik a Nemzeti Bank. Bár annak a működésével kapcsolatos követelések legalább újabb 12 pontot igényel.
  10. A' katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk. Katonáink többek között Afganisztánban teljesítenek szolgálatot, megfelelvén az idegen érdekeknek. Ezért követeljük a 12 pont 10. követelését.
  11. 2006. Koncepciós perek, elítéltek, politikai foglyok. Indoklás ebben a követelésben sem indokolt. Ezért követeljük, hogy a' politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
  12. Az oszmán hódoltság következtében a késő középkori Magyarország három részre szakadt és megalakult az önálló Erdély (1541). A törökök kiűzése után a Habsburgok Erdélyt nem csatolták vissza Magyarországhoz, hanem külön fejedelemségként kezelték. 12. pont Erdély és Magyarország egyesítését követelte, amelyet az erdélyi országgyűlés 1848-ban meg is szavazott. A szabadságharc bukása után visszaállították Erdély korábbi státuszát, az egységet a kiegyezés (1867) hozta meg. A sajnálatos II. világháborús események, illetve az azt megelőző Trianoni békediktátum szétszakította Magyarországot, autonómia, visszacsatolás, azóta sem történt. Éppen ezért követeljük az Unio-t, de ezúttal nem az európait, hanem a Magyar Nemzeti Uniót.
Az 1848-as 12 pontból tehát kettő valósult meg hellyel-közzel. Talán elgondolkodhatunk azon, mivé is lett az, amiért 161 éve elődeink a vérüket áldozták a Hazájukért és a jövő generációiért.

2 megjegyzés:

  1. Ajaj! A 12. pont helyesen: Unio Erdéllyel. A komcsi történelemkönyvekbe csináltak egy retusált reprodukciót a 12 pontról, ahol csak annyi szerepel. hogy Unio. Talán Szovjetunóra akartak utalni. Még ti is azt a retusált változatot tettétek ide!

    VálaszTörlés
  2. Sajnos képként nem találtam egyebet, de éppen ezért írtam, amit írtam, hiszen tisztában vagyok a 12. pont eredeti jelentésével. Remélem nem okoztam csalódást

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.